A koronavírus idején.

Változz a változásban

5.nap

Nincs még egy olyan szemgolyó…

Van egy dobozom, ami tele van kincsekkel. Na, ezek azok a dolgok, amelyektől valószínűleg soha  nem fogok megválni. Azok a emlékek, amelyek ugyan élénkek bennünk, elevenek, de olyan boldogsággal töltenek el minket, ha rájuk nézünk, mint kevés más dolog. A gyerekeink által készített, illetve a hozzájuk kapcsolódó tárgyak. A születésekor kapott kis csuklópánton túl a kartonra  rajzolt kis tenyérig, az első cumitól a kiesett fogakig, a levágott hajfonattól az anyák napjára készített rajzokig, levelekig. 

Mivel most tényleg van idő alaposan takarítani, átnézni az összes polcot és fiókot, kezembe került egy kis írás. Egyik anyák napja alkalmából íródott nekem.

Kiderül belőle, hogy nincs még egy olyan szemgolyó, mint az enyém.. 

Anyaként tudod, hogy próbálsz mindent megadni a gyereknek. Elolvasol egy csomó gyermeknevelési könyvet, bújod a netet a témában, ha valami nehézséggel találod magad szemben. De hogy jól csináljuk e, arra csak akkor kapunk majd választ, ha ránézünk felnőtt gyerekeink életére. Rendben van magával? Elégedett, boldog, kiegyensúlyozott, vidám ember? Akkor igen, akkor átment az üzenet szeretet, biztonságérzet, gondoskodás, együtt töltött idő formájában.  Persze a kisgyerek folyton visszajelez. Puszilgat, ölelget, hozzád bújik, figyel téged, merre jársz és követ a lakásban. Ott szeret lenni, ahol te vagy. Ő kontroll nélkül jelzi, hogy mi a jó neki, mire van szüksége, mi teszi boldoggá, mi szomorítja.Vajon miért szokunk le erről az ösztönösségről?Miért gondoljuk biztonságosabbnak az érzelmeink elrejtését? Félünk megmondani, ha rosszul esik valami, ha bántóan viselkednek velünk, ha nem örülünk az ajándéknak, ha nem szeretnénk most találkozni valakivel, aki viszont nagyon szeretne velünk. Csupa illem és megfelelni akarás az életünk. Pedig, ha jobban megengednénk magunknak egy picivel több ösztönösséget, spontaneitást, akkor azzal színt és élményt vinnénk a kapcsolatainkba is. Ha ölelnénk, amikor ölelni akarunk, és puszilnánk szorítanánk, amikor puszilni és szorítani akarunk, akkor nem csak többet adnánk, de többet is kapnánk. 

“…Nincs még egy olyan szemgolyó, mint az övé. Nincs még egy olyan anyuka kívül és belül, mint az enyém!…”-olvastam a kis elsős, már írni tudó gyermekem nekem szánt fogalmazását, ajándékát. Odamentem hát hozzá, jól megszeretgettem, megölelgettem, megpuszilgattam. De a világ egyensúlyra törekszik, így a másik gyereket se hagytam ki belőle 🙂

Hallottál már az ölelés jótékony hatásairól? Akkor a mai tippem számodra, hogy menj és ölelgesd meg a családtagjaidat. Ha jelenleg egyedül vagy, akkor se hagyd ki az élményt! Igenis öleld meg magad. Még ringatózhatsz is kicsit csukott szemmel az ölelésedben! Meglátod, máris felszabadul egy kis boldogsághormon. 🙂

Ha pedig szeretnél a gyermekeddel egy izgalmas, 7 napon át tartó közös játékot, a részleteket a zárt női csoportomban, ITT találod!

Előző